Irodalom 0612

Köszönöm a munkátokat, szép nyarat és jó pihenést kívánok!

Irodalom és nyelvtan 0609

Kedves Gyerekek!

Az utolsó hét órái következnek: ma nincs ZOOM óra, aki jelentkezett, 9 és 11 között személyes konzultáción találkozhat velem az iskolában.

Néhány játékos feladat az utolsó órára:

Melyik állatról lehet szó?
Tévés fogalmak
Igaz vagy hamis
Miért?
Elbújt alanyok

Irodalom 0602-05

Ma nincs ZOOM óra

Az utolsó 2 hétben összefoglalás következik:

Reformkor:

·       megújulás, átalakulás békés eszközökkel

·       1825-48

·       Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc

·       Kultúra: Pesti Magyar Színház, MTA, Kisfaludy Társaság

·       Stílusirányzatok: romantika, népiesség

·       Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Jókai Mór

      A báró és a gróf barátsága

      A romantika jellemzői

      Reformkor és romantika

Kölcsey Ferenc:

·       Himnusz, Huszt, Parainesis

·       himnusz, epigramma, szónoki beszéd

      Múlt és jelen

      Memorizálj!

Vörösmarty Mihály:

·       Szózat

·       óda

      

  

     

      Sorrend

      A Himnusz és a Szózat összehasonlítása

Petőfi Sándor: 

·       Fa leszek, ha…, Reszket a bokor, mert…, Szeptember végén, Úti levelek, Egy gondolat bánt engemet, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger…

·       dal, elégia, útinapló, rapszódia, alkalmi vers, allegória

      A kerti virágok

      Legendák

Arany János: 

·       A fülemile, Szondi két apródja, Vásárban

·       anekdota, szállóige, ballada

Az apródok története

Idegen szavak és jelentésük

Versfelismerés

Irodalom 0529

Néhány feladat gyakorlásra, ismétlésre:

Illeszd össze!
Tudáspróba
Melyik fogalom vagyok?
Régen és most
Apróhirdetések
Ki kicsoda?

Az idei kötelező olvasmányunk Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye volt
Ha van kedved nézd meg egy másik Jókai-regény feldolgozását is:

Irodalom 0526-29

Reggel: ZOOM

Személyes konzultációra június 2-án 9 és 11 óra között lesz lehetőség az iskolában. Azoknak ajánlom, akiknek lemaradásuk van, problémájuk volt a tananyag elküldésével.

Vajda János: Nádas tavon - tk. 255. oldal

Vajda János 1827-ben Pesten született, a család azonban nem sokkal ezután a Fejér megyei Válra költözött, ahol apja főerdészként dolgozott.

Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérváron és Pesten végezte.

1848. március 15-én a forradalmi események egyik vezéregyénisége volt, a szabadságharc alatt honvédként, majd hadnagyként szolgált. Világos után bujdosni kényszerült. Besorozták az osztrák hadseregbe, közkatonaként kellett szolgálnia 1850-ig. 1853-tól újságírásból élt.

Budán beleszeretett szállásadójának lányába, Kratochwill Zsuzsannába, akit verseiben Ginának szólított, de a hölgy visszautasította a költő közeledését.

Vajda a 60-as évektől kezdve politikai és irodalmi nézetei miatt egyre jobban elszigetelődött. Hosszú betegeskedés után 1897-ben Budapesten halt meg

Nádas tavon (1888)

A költemény a konkrét élmény, a realitás, a való világ látványélménye felől halad az elvontság felé. A három nagyobb egység: a 1–4., 5–8., 9–13. szakasz.

Az első egység képsorában a természetben egyedül tartózkodó beszélő mintegy felméri a körülötte lévő világot. E részben nyomatékos elemek a természeti képek és a ritmus, a csónak „andalító” lengése a vizen

A második egységben a külső világot felváltja a belső. A magányos beszélőt magával ragadja a látvány harmóniája, s ezek varázslatos hatásai (szép világ, bű báj, talányok, csodás, tündéri) szülik az élet lényegét kereső kérdéseket („Mi megyünk-e vagy a felhő...?”,„Földi élet, hol a réved?”)

A harmadik részben a külső és belső világ összefonódik, megszűnik az idő, minden mozdulatlanná válik, szinte kimerevedik – továbbgondolásra késztetik, s egybefonják ember és világ, sors és valóság, élet és halál, múló és örökkévaló létezésének kérdéseit. A vers zárószakasza egyetlen – újabb – kérdés, így az üzenet bizonytalanná válik, nem összegző végkövetkeztetés, csupán sejtelem

Irodalom 0522

Berzsenyi Dániel: Búcsúzás Kemenes-aljától  -  tk. 257. oldal

A vers műfaja

A Búcsúzás Kemenes-aljától című elégia központi motívuma az idő múlásának felismerése. Az elégia a szomorúság kifejezésére alkalmas lírai műfaj. Alapélménye az elmúlás, a boldogság elérhetetlenségének vagy elvesztésének érzése.

Vershelyzet:

Berzsenyi 1804-ben Niklára költözött. A vers azt a pillanatot ragadja meg, amikor Niklára kocsizva megáll, és visszatekint. A költemény témája a búcsúzás. A kezdő sorok a szeretett vidék jellegzetes tájegységeit, a Ság hegyet és a Bakonyt írják le.

Búcsúzás és számvetés

A lírai én beszédhelyzetét a búcsúzás határozza meg; elköszön a tájtól s a hozzá kapcsolódó emlékektől, és számot vet az idő kérlelhetetlen múlásával is. A szülőföld a költő gyermekkorára emlékeztet. A vidék hegyeinek és dombjainak megszemélyesítésével idézi fel azokat az emlékeket, amelyek szülőföldjéhez kötik. A múlt emlékei mellett a jövő bizonytalansága is megjelenik a versben. A múlt, jelen és jövő közötti ellentét feszültsége adja a költemény elégikus, lemondó alaphangulatát. Az idő múlásával való számvetés témája többször megjelenik Berzsenyi elégiáiban. A számvetés mellett a vers zárlata (5–6. vsz.) újra a jelen felé irányítja a figyelmünket. Tanulságként fogalmazza meg, hogy vágyaink, terveink miatt gyakran nem értékeljük kellőképpen jelenünket, mindennapjaink szépségét.

Irodalom 0519-22

Reggel: ZOOM

A lírai műfajok

Berzsenyi Dániel 

(1776-1836) költő

A magyar romantika előfutára, a klasszicizmus és a romantika átmenetét jelenti költészete. Első korszakában még a nemesi világkép keretein belül gondolkodik, később azonban már a haza féltése jelenik meg A magyarokhoz (Forr a világ...kezdetű, 1807) ódájában. Nosztalgikus hangulatának, lemondással teli világképének megfelelő költői formáját találja meg az elégia műfajában, közülük kiemelkedik A közelítő tél, mely szintén 1804-08 között keletkezett. Megérinti a felvilágosodás eszmeköre is.

A verset a tankönyv 246. oldalán olvashatod el

Elégiák Berzsenyi költészetéből: zanza tv

A vers műfaja: elégia 

Elégia: szomorú, borongós hangulatú költemény, gyakran visszaemlékezés a múlt eseményeire

A vers ismeretlen szavainak magyarázatát a tk. 247. oldalának 2. bekezdésében olvashatod

A költemény első három versszaka tájleírás, a másik három egy lelkiállapot, a mulandósággal való szembesülés bemutatása. 

A költői leírás egy kertben, parkban indul („ligetünk”), majd a patak völgyében folytatódik, míg végül a távolabbi szőlőhegyen rugaszkodik el a közvetlen látványtól, hogy az őszi táj képének lelki visszhangjára térjen át. Az egymást követő versszakokban Berzsenyi mind az öt érzékterületet sorra veszi: a látástól kezdve a halláson, a szagláson és az ízlelésen át egészen a bőrünket simogató szellőig („Zephyr”), mintha az elmúlás képei mögül sejlene fel a jelen, az egyre gyengülő élet békés boldogsága.

A vers beszélője a második részben az őszi környezet hatásához kapcsolódó belső tapasztalatokat írja meg, az 5–6. versszakban jóval személyesebb hangon szólal meg a költő.

Az idő egy-egy „szárnycsapása” a létezők egészét sodorja a semmibe. Ezt a hiányérzetet sugallja a következő sor is: „még alig izleli nektárját ajakam” – s máris itt az ősz, itt az öregedés. Csodálatos költői formateremtés ahogy a szerelem egész érzésvilágát egyetlen személyre („Lollim”), s a szeretett személy egyetlen apró vonására („barna szemöldöke”) szűkíti Berzsenyi. A vers – az utolsó szakasz más motívumaival („béhunyt szem”) együtt – az elmúlás képeivel zárul.

Költői eszközök:

- megszemélyesítés

- hasonlat

- metafora

- alliteráció

- ismétlés

- párhuzam

Szerkezeti egységek

Irodalom 0515

 Példák keresése lírai műfajokra a tanult versekből

·             dal - Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert...

·             óda - Vörösmarty Mihály: Szózat

·             himnusz - Kölcsey Ferenc: Himnusz

·             elégia - Petőfi Sándor: Szeptember végén

·             epigramma - Kölcsey Ferenc: Huszt

·             tájleíró költemény - Petőfi Sándor: Az alföld

·             életkép - Arany János: Családi kör

·             episztola - Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz

·             rapszódia - Petőfi Sándor - Egy gondolat bánt engemet

Feladat a keddi órára: a felsoroltak közül válassz 3 műfajt, és nézz utána a sajátosságainak! Nem kell elküldeni, a webináriumon kérem számon!

Műnemek, műfajok
Művek és műfajok
Lírai műfajok
Melyik műfaj?

Irodalom 0512

Ma reggel nem lesz ZOOM óra!!

Köszönöm azok munkáját, akik aktívan részt vettek Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című művének feldolgozásában. A jegyek bekerültek a Kréta naplóba, nagyon sok értékes munka született. Azok, akik nem küldték vissza a feladatokat, vagy társuk munkáját másolták le, elégtelent kaptak.

Az utolsó témánk: A líra alapformái - tk. 245. oldaltól

Irodalmi műnemek: epika, líra, dráma

Először ismételjük át, amit erről a műnemről tanultunk!

A líra (görög pengetős hangszer neve) a három műnem egyike. A lírai műfajok rendszerezése a 18. században történt meg, a romantika viszont már tudatosan törekedett a szigorú műfaji határok oldására, s ez a folyamat csak erősödött a 20. századi költészetben. Az antikvitás évszázadaiban minden, később líraiként osztályozott műfaj magán viselte zenei eredetének jegyeit – a szó eredeti jelentése is erre utal – olyannyira, hogy az énekszerűség, az énekelhetőség egészen a 18. századig lényeges kritériumnak számított. Emellett a líra legjellemzőbb sajátossága, hogy – szemben az epikával és a drámával – alkotásainak témáit kizárólag vagy igen nagy túlsúllyal az 'én', azaz az ember belső lelki világának jelenségeiből, érzelmeinek-hangulatainak, életérzéseinek és gondolatainak köréből meríti.

Tárgyát tekintve ennek megfelelően kétféle lehet: érzelmi-hangulati líra és gondolati líra. A szöveg lírai jellegét mindkét esetben az biztosítja, hogy a mű tematikai középpontjában a lírai én belső valóságának jelenségei, lelki világának folyamatai állnak. Formailag a líra fő jellemvonása az, hogy túlnyomóan monologikus jellegű. A lírai szövegek terjedelmüket tekintve (viszonylag ritka kivételekkel) a kisformák körébe tartoznak. Cselekményük egyáltalán nincs, jelzés jelleggel utalnak a külvilág eseményeire, vagy pillanatképszerű jeleneteket villantanak fel. A szövegek előadásmódja rendszerint jelen idejű.

Tehát a  lírai műnembe alapvetően a verses szövegek sorolhatók:

·       többnyire verses formájú, ebből következőleg

·       fontos szerepet kap a ritmus, a zeneiség

·       viszonylag távol áll a köznyelvtől

·       erőteljesen törekszik a képi megjelenítésre

·       viszonylag rövid terjedelmű

Műfajai:

·             dal

·             óda

·             himnusz

·             elégia

·             epigramma

·             gondolati költemény

·             tájleíró költemény

·             életkép

·             helyzetdal

·             episztola

·             rapszódia

Irodalom 0508

Az irodalom feladatodat erre a hétre kaptad:

A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel című írásokkal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnod, folytasd a munkát!

Határidő: 05. 08.!!!

Néhány feladat a novellákhoz:

Kihez kapcsolódik?
A felelések

Irodalom 0505

Reggel ZOOM!

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem

Az irodalom feladatodat erre a hétre kapod:

A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel című írásokkal kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnod

Itt olvashatod el

Meghallgathatod:

A jó tanuló felel

A tanár hosszas naplólapozgatás után végül Steinmannt, az osztály legjobb tanulóját hívja ki felelni. Egy érdekes matematikai feladatot kell megoldania egy csonka gúlával kapcsolatban. Ám nem kétséges az eredmény. A jó tanuló mindent tud...

A rossz tanuló felel

A rossz tanuló nagyon szerencsétlen. Mikor a nevén szólítják, szinte el sem hiszi, és csak nagy nehezen botorkál ki a táblához...

Feladatok:

Keress mindkét novellából példát helyzet- és jellemkomikumra!

Mi jellemzi a jó tanuló feleletét?

Hogyan próbálja elhitetni a rossz tanuló azt, hogy készült és tudja a feladatot?

Hogyan érez az osztály a két felelővel kapcsolatban?

Mi a te véleményed a jó és a rossz tanulóról?

Határidő: 05. 08.!!!

Irodalom 0428

8-kor ZOOM!

Karinthy: Magyarázom a bizonyítványom  - itt elolvashatod


Meg is hallgathatod:

Házi feladat - elküldésének határideje: 04.30.!!!!!

·       Ki a mű főszereplője?

·       Mivel magyarázza a jegyeit? (röviden válaszolj!)

·       történelemből:

·       fizikából:

·       algebrából:

·       Képzeld el, hogy rossz jegyek kerültek a bizonyítványodba, s ezeket otthon úgy kell megmagyaráznod, hogy a szüleid lássák, megtettél mindent, nem a te hibád, hogy rossz jegyeiket kaptál! Milyen magyarázatot adnál nekik?

                                                                                                                                                                     

Irodalom 0424

A következő órákon Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című művével foglalkozunk

Vázlat a füzetbe:

A mű egyfajta „emlékezés” a gyermekkorra, Karinthy diákéveire. Az egyik legnépszerűbb magyar írás, mely 1916-ban jelent meg először.

Karinthy Frigyes a 19–20. század fordulóján volt középiskolás diák, az említett mű megírásakor még csak 27 éves. A könyv részben személyes élményekből, visszaemlékezésekből fakad, részben a képzelet szüleménye. Gyermekkori naplójának gyakori témája volt az iskola, az attól való félelem. A Markó utcai főreálba járó Karinthy – az életrajzi adatok szerint – rendkívül csapongó természetű gyerek volt, aki nehezen tanult. (7. osztályos korában megbukott franciából, pótvizsgáznia is kellett, majd később pedig mennyiségtanból és mértanból is elégtelent kapott.) Tanárai nagyszerű emberek voltak, de a kis írópalántával nem tettek kivételt, így Karinthy maga is átélhette a rossz tanuló sorsát, a bukott férfi állapotát, vagy a Lógok a szeren főhősének szomorú kiábrándultságát.

A mű helyzet- és jellemkomikumra épít:

Helyzetkomikum: a komikumnak az a formája, amikor a külső körülmények alakulása folytán válik a szereplő vagy az esemény nevetségessé

Jellemkomikum: a szereplő a saját tulajdonságai miatt válik nevetségessé

Nézzünk egy példát helyzetkomikumra:

Röhög az egész osztály

Ha inkább meghallgatnád:

A következő kérdésekre válaszolj: 04.26-ig kérem elküldeni!

- Miről szól a Röhög az egész osztály? Foglald össze 3-5 mondatban!

- Mi adja a műben a helyzetkomikumot?

- Miben különbözik a Karinthy által ábrázolt iskola a maitól?