2020. május 12., kedd

Irodalom 0512


Ma reggel nem lesz ZOOM óra!!

Köszönöm azok munkáját, akik aktívan részt vettek Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című művének feldolgozásában. A jegyek bekerültek a Kréta naplóba, nagyon sok értékes munka született. Azok, akik nem küldték vissza a feladatokat, vagy társuk munkáját másolták le, elégtelent kaptak.

Az utolsó témánk: A líra alapformái - tk. 245. oldaltól

Irodalmi műnemek: epika, líra, dráma






Először ismételjük át, amit erről a műnemről tanultunk!

líra (görög pengetős hangszer neve) a három műnem egyike. A lírai műfajok rendszerezése a 18. században történt meg, a romantika viszont már tudatosan törekedett a szigorú műfaji határok oldására, s ez a folyamat csak erősödött a 20. századi költészetben. Az antikvitás évszázadaiban minden, később líraiként osztályozott műfaj magán viselte zenei eredetének jegyeit – a szó eredeti jelentése is erre utal – olyannyira, hogy az énekszerűség, az énekelhetőség egészen a 18. századig lényeges kritériumnak számított. Emellett a líra legjellemzőbb sajátossága, hogy – szemben az epikával és a drámával – alkotásainak témáit kizárólag vagy igen nagy túlsúllyal az 'én', azaz az ember belső lelki világának jelenségeiből, érzelmeinek-hangulatainak, életérzéseinek és gondolatainak köréből meríti.
Tárgyát tekintve ennek megfelelően kétféle lehet: érzelmi-hangulati líra és gondolati líra. A szöveg lírai jellegét mindkét esetben az biztosítja, hogy a mű tematikai középpontjában a lírai én belső valóságának jelenségei, lelki világának folyamatai állnak. Formailag a líra fő jellemvonása az, hogy túlnyomóan monologikus jellegű. A lírai szövegek terjedelmüket tekintve (viszonylag ritka kivételekkel) a kisformák körébe tartoznak. Cselekményük egyáltalán nincs, jelzés jelleggel utalnak a külvilág eseményeire, vagy pillanatképszerű jeleneteket villantanak fel. A szövegek előadásmódja rendszerint jelen idejű.





Tehát a  lírai műnembe alapvetően a verses szövegek sorolhatók:

·       többnyire verses formájú, ebből következőleg
·       fontos szerepet kap a ritmus, a zeneiség
·       viszonylag távol áll a köznyelvtől
·       erőteljesen törekszik a képi megjelenítésre
·       viszonylag rövid terjedelmű


Műfajai:

·             dal
·             óda
·             himnusz
·             elégia
·             epigramma
·             gondolati költemény
·             tájleíró költemény
·             életkép
·             helyzetdal
·             episztola
·             rapszódia



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése