Ének

Kedves Tanítványaim!

Ne feledjétek, hogy ma délelőtt 11 órától a ZOOM-os felületen találkozunk!

Ha az előző órán jól dolgoztatok, akkor helyes megfejtésként Brahms zeneszerző neve jött ki a keresztrejtvényben.

Órai munka a füzetbe:

Készítsetek vázlatot Johannes Brahms zeneszerző életéről az alábbi leírás alapján.

Johannes Brahms

(1833-1897)

A késői német romantika képviselője, a bécsi klasszikusok formai hagyományainak folytatója 1833-ban született Hamburgban.

Brahms, mint csodagyermek már igen korán feltűnt zongoraművészi képességeivel, majd Marxen irányításával zeneszerzést is tanult. A család anyagi helyzete azonban igen szűkös volt, ezért különféle matrózkocsmákban zongorázott. Életében döntő változást jelentett a magyar hegedű virtuóz, Reményi Ede, akinek 1853-ban zongorakísérője lett. Másik jótevője ugyancsak világhírű magyar hegedűművész volt, Joachim József, akinek révén Liszttel és Schumann-nal került kapcsolatba. Az ifjú Brahms nemcsak nagyszerű és hallatlanul érett zenész, hanem rendkívül szuggesztív fiatalember is lehetett.

A maga idejében - Liszt, Wagner forradalmi jelentőségű újításai mellett - Brahms nem számított haladó művésznek. Míg mások a „jövő zenéjét” írták, ő tudatosan fordult a német barokk zene hagyományai felé, és a hangszerelés legnagyszerűbb vívmányainak korában szándékosan archaizált zenekari szólamainak orgonaszerű, súlyos, olykor nehézkes felrakásával. Ugyanakkor rendelkezett a harmóniáknak és dallamfordulatoknak azzal a szín- és fényhatásával, azzal az érzékenységével is, amely szinte már utódainak, az impresszionistáknak sajátja. Napjainkban talán soha nem látott népszerűséget ért el Brahms zenéje; szimfóniái és versenyművei éppoly állandó műsorszámai a hangversenyeknek, mint kamaramuzsikája, zongoraművei és megkapó szépségű dalai.

Nagyarányú gondosan megtervezett művei mintául szolgáltak a zeneszerzést tanulóknak még a XIX-XX. század fordulóján is (pl. Bartók első művei). Négy szimfóniája (főleg az I. és a IV.), Német Requiem c. oratóriuma, 2 zongora és 1 hegedűversenye sűrűn hallható rádióban és koncerteken. Zongora szólóműveit és egyes kamaradarabjait is gyakran játsszák.

A rövidebb darabok közül kiemelkednek a Haydn témájára írt variációk, továbbá a tragikus nyitány és az Akadémiai nyitány. A nyitány itt nem valami színdarabhoz vagy operához írt előjáték, csupán azért adta ezt a címet a szerző, mert mint a nyitányok, ez is összetett, de egy tételes mű. Az Akadémiai nyitányt Brahms 1879-ben írta, abból az alkalomból, hogy a boroszlói (ma: Wroclaw, Lengyelország) egyetem díszdoktorává választották. A nyitányba beleszőtt régi német diákdalokat is, köztük a nálunk is ismert Gaudeamus igitur kezdetűt.

TK. 139. o.

Brahms műveit nagymértékben áthatja a verbunkos muzsika dallama és formavilága. Az ízig-vérig magyaros műfajt egészen magáévá tette, mintegy anyanyelvi szinten művelte. 21 magyar táncából a legnépszerűbb, legközismertebb és a legtöbbet játszott az V. Magyar tánc (TK. 139. o.)

Hallgassátok sok szeretettel, partitúráját a TK. 136. oldalán találjátok:

Házi feladat:

A TK. 139. o. lap tetején található „Gaudeamus igitur” kezdetű dalotokat szolmizáljátok le.

Az órai vázlatotokat, illetve a "Gaudeamus igitur" kezdetű dalotok leszolmizálását a tankönyvetekben péntek este 8 óráig várom a tanulo9876@gmail.com e-mail címemre.

Jó munkát kívánok!

Üdv, Mariann néni